Mi az a mediáció?

A mediáció egy konfliktuskezelési módszer. Amikor az egymással vitában álló felek nem képesek önállóan megoldani problémájukat, akkor külső, közvetítő segítséget kérnek. A közvetítő, mediátor egy semleges, pártatlan, szakmailag felkészült személy, aki segíti a feleket a megállapodásban. A mediátor nem dönt semmiről, nem bíró, mindenben a felek egyeznek meg. A mediátorral segített megegyezési folyamatot nevezzük mediációnak.

Miért hatékony eljárás a mediáció?

A mediátor feladata, hogy az ellenérdekű feleknek felfedje tényleges szándékait, érdekeit. Nem célja felderíteni, hogy egy kialakult konfliktusban ki hibázott, kinek van igaza. Arra koncentrál, arra vezeti a felek figyelmét, hogy mi a probléma, hogyan lehet megoldani. A jövőre figyel, nem a múltra. A cél az érdekek összeegyeztetése, egy közös értékeken alapuló megállapodás létrejöttének elősegítése.

Mi a mediáció törvényi háttere?

A polgári jogviták Bíróságon kívüli rendezésének szabályozását a 2002. évi LV. törvény tartalmazza. A törvény szövege letölthető itt.
A Bíróságok Magyarországon igen leterheltek, a perek évekig futnak. A törvény végeredményben a Bíróságok tehermentesítését is szolgálja.
Részlet a törvényből:
"E törvény célja, hogy elősegítse a természetes személyek és más személyek személyi és vagyoni jogaival kapcsolatban felmerült azon polgári jogviták rendezését, amelyekben a felek rendelkezési jogát törvény nem korlátozza."
"A közvetítés e törvény alapján lefolytatott olyan sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy (a továbbiakban: közvetítő, mediátor) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása."

Miért olcsóbb és gyorsabb a mediáció?

Ha Bíróságon keresztül kíván érvényt szerezni igazának, akkor ügyvédet kell foglalkoztatnia, viselnie kell az ügyben keletkezett költségeket, illetve a perköltséget, illetékeket. A bírósági tárgyalások évekig húzódhatnak, ítélet kimenetele "bizonytalan", valamint az ítéletet többször is meg lehet fellebbezni. Ha mindezeket végigszámolja, akkor látható, hogy érdemes az ellenérdekű féllel együtt mediátorhoz fordulni. A mediációs eljáráson keresztül olyan megállapodásra lehet jutni, amit a szemben állók, közösen saját maguk hívnak életre. Az így születő megállapodások mindkét fél részéről történő betartása meghaladja a 80%-ot.
A bíróság általában bizonyítási eljárást folytat le, azaz a múlttal foglalkozik, és ebből von le következtetéseket, azaz igazságot akar szolgáltatni. Ez a hozzáállás azonban nagyon sok esetben inkább még jobban elmérgesíti a felek kapcsolatát. A mediáció a jövőre, a megállapodásra koncentrál, a kialakult helyzetre ad "választ", ezért sokkal hatékonyabb.
A válási mediációban további nagy előny, hogy amennyiben sikerül a közös megegyezéssel történő válás, akkor a teljes perköltség 12.000,- Ft. Amennyiben a Bíróság dönt a vagyonmegosztási kérdésekben is akkor a perköltség, illetve illeték a vagyon mértéke arányában nő, ez lehet akár több millió forint is.

Már perben állok, fordulhatok-e mediátorhoz?

Igen, de előtte a perben álló feleknek a Bíróságtól kérvényezni kell a per szüneteltetését. Ennek időtartama 6 hónap. A törvény a közvetítési eljárásra 4 hónap időtartamot engedélyez.
Ha a mediáció eredményes, akkor a bírósági eljárást nem kell folytatni, de természetesen a megállapodás tényét a Bíróságnak jelezni kell. Válóperben természetesen az elkészült egyezséget a Bíróságnak be kell mutatni, mert a házasságot csak a Bíróság bonthatja fel.

Ki lehet mediátor?

A mediátori tevékenységet törvény szabályozza. Mediátor csak felsőfokú végzettséggel, 5 év szakmai gyakorlattal, büntetlen előélettel rendelkező és akkreditált mediátori képzésen részt vett személy lehet.

A mediátort kötelezi-e titoktartás?

Igen. A mediátort a mediációs tevékenysége alatt titoktartás kötelezi. Ebből következően az adott témában tanúként sem idézhető bírósági eljárásban.

Milyen esetekben nem választhatom a mediációs eljárást?

- Apaság, származás megállapítása
- Gondnokság alá helyezés
- Házassági perekben, de a vagyonmegosztás területén igen
- Közigazgatási perekben
- Sajtóhelyreigazítási perekben
- Szülői felügyelet megszüntetéséről szóló perekben
- Végrehajtási perekben
- Választott bírósági eljárás esetén

Hogyan kezdeményezhetem Önöknél a mediációs eljárás megindítását?

1. Eset - A kapcsolat még normális

Keresse meg ellenérdekű partnerét és javasolja neki a mediációs eljárást. Adja meg honlapcímünket. Amennyiben mindketten úgy döntenek, hogy igénybe kívánják venni a mediációs szolgáltatást, töltsék le a Letöltések menüpont alatt lévő jelentkezési lapot, töltsék ki és küldjék el e-mail címünkre.
A leggyorsabb megoldás az, ha regisztrálnak honlapunkon. Ebben az esetben online kapcsolatfelvételre nyílik lehetőség, ahol egy az oldalunkról indított e-mailben kapcsolatba léphetünk.

2. Eset - Nincsenek beszélőviszonyban

Lépjen a Letöltések menüpontra. Töltse le a jelentkezés lapot. Kitöltéskor jelölje be, hogy az ellenérdekű felet mi keressük meg. Ezután e-mailen küldje el.
Ezt követően mi felkeressük az ellenérdekű felet, amennyiben a mediációra nyitott, akkor már telefonon és személyesen egyeztetünk minden további lépést.

A jelentkezést követően a felek nyilatkoznak arról, hogy vitás ügyüket közvetítői eljárás keretein belül kívánják rendezni, megállapodnak az eljárás során felmerülő költségek, díjak előlegezésének, megfizetésének módjáról, valamint a elállás, megszűnés eseteiről is. Az eljárás megindításához szükséges adatokat, információkat megadják.

Erről írásos megállapodás születik.

Már nem is tudunk beszélni egymással, tudom mégis a mediációs eljárást választani?

Kérem olvassa el az előző kérdésre adott válasz második esetét.

Hogyan zajlik a mediációs eljárás?

Módszerünk szerint a mediátor miután a mediációs eljárásról a megállapodás megszületett, egyenként berendeli a feleket és előkészítő tárgyalást folytat le. Ez általában 1-1,5 órát szokott igénybe venni. Ezeken az előkészítő tárgyalásokon a mediátor tájékoztatja a ügyfelet a mediációs eljárás szabályairól, a házirendről és előzetesen tájékozódik a konfliktusról.

Ezt követően kerül sor a mediációs tárgyalás(ok)ra. Egyszerűbb esetekben ez egy három-négy órás tárgyalást jelent, összetettebb, komolyabb esetekben több tárgyalást. Amennyiben a vita peresítve lett, a mediációs eljárás megindítás előtt a felek a per szüneteltetését kötelesek kérni a Bíróságtól. A per ilyen esetben 6 hónapig szünetel, a mediációs eljárásra 4 hónap áll maximum rendelkezésre. Amennyiben nincs még az ügy bírósági szakaszban, akkor az eljárás elindítása sokkal egyszerűbb.

A mediációs tárgyalás(ok) végére az esetek nagy tömegében megállapodás születik. A megállapodást a mediátor készíti el írásban, amit a felek elolvasás, ellenőrzés után aláírnak.

Részt kell vennem személyesen a mediációs eljárásban?

Az első előkészítő mediációs tárgyaláson, valamint a megállapodás aláírásakor személyesen részt kell venni. Cég - jogi személyiséggel rendelkező társaság - esetén a képviseleti joggal rendelkező személynek kell megjelenni.

Meghatalmazhatok valakit a képviseletemmel?

Meghatalmazás alapján - az előző kérdésre adott válaszban meghatározottak kivételével - nagykorú cselekvőképes személy, vagy jogi képviselő képviselheti.
(Szeretném azonban megjegyezni, hogy a jogi képviselet sokszor többet árt, mint használ. Tapasztalatunk szerint az ügyvédek abban érdekeltek - legmélyebb tiszteletem a kivételeknek -, hogy az ügy bírósági szakaszba jusson, hiszen úgy biztosítható a hosszú távú munka és a vele járó díjak és költségtérítések. Tehát, ha jogi képviselője nem tanácsolja a mediációs eljárást, akkor is tájékozódási célzattal keressen meg bennünket!)

Mi történik ha valaki nem jelenik meg a mediációs tárgyaláson?

Amennyiben az előkészítő tárgyaláson valamelyik fél nem jelenik meg, és magát ki nem menti, akkor a mediátor a mediációs eljárást meg sem indítja, elállásnak tekinti.
Ha valaki a mediációs tárgyalás(ok)on nem jelenik meg, és magát ki nem menti, akkor a mediátor szintén elállásnak tekinti.

A hatóság végrehajtással kikényszerítheti-e a mediációs tárgyalás útján kötött megállapodásban rögzítetteket?

A közvetítésről szóló törvény nem kapcsol hatósági kényszert az így létrejövő megegyezésekhez, mivel a megállapodást felek önként vállalták.

A megállapodás megkötését követően fordulhatok-e Bírósághoz?

Igen. Azonban a bírósági eljárásban nem a megkötött megállapodás lesz a per tárgya, hanem a vitás ügyet bírósági eljárás keretében bírálják el.

Megtámadhatom-e a mediációs tárgyalásokon létrejött megállapodást Bíróságon?

Igen, de a törvényalkotó arra ösztönzi a feleket, hogy ezt ne tegyék. Amelyik fél a megállapodással rendezett jogvita tárgyában Bírósághoz fordul kötelezhető a - a per eldöntésére tekintet nélkül - a teljes perköltség megfizetésére.
Ez alól kivételt képez, ha valaki a megállapodásban rögzített vállalások nem teljesítése miatt fordul Bírósághoz.

Kötelezhető-e tanúvallomásra a mediátor?

A mediációs tevékenységben mediátorként és szakértőként eljáró személyt nem terheli tanúvallomási kötelezettség.