Még együtt

Egyutt
Még együtt vagyunk, de nekem már eszembe jutott a válás!
Ha magára ismert, klikk ide!

Válni szeretnék!

Egyutt
Válni szeretnék! Ehhez kérek tanácsot, segítséget!
Ha magára ismert, klikk ide!

Válunk

Egyutt
Már válunk, de nagyon nehéz, bajban vagyok. Segítséget, tanácsot kérek!
Ha magára ismert, klikk ide!

Közvetítői tevékenységről szóló törvény - Mediációs törvény

2002. évi LV. törvény
a közvetítői tevékenységről
Az Országgyűlés a polgári jogviták bíróságon kívüli rendezésének elősegítése érdekében a következő törvényt alkotja:


I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja
1. § (1) E törvény célja, hogy elősegítse a természetes személyek és más személyek személyi és vagyoni jogaival kapcsolatban felmerült azon polgári jogviták rendezését, amelyekben a felek rendelkezési jogát törvény nem korlátozza.
(2) E törvény hatálya nem terjed ki a külön törvényben szabályozott más közvetítői vagy békéltetői eljárásra, továbbá a választottbírósági eljárás során lefolytatandó közvetítésre.
(3) Nincs helye e törvény szerinti közvetítői eljárásnak a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XVI-XVIII., XX-XXI. és XXIV-XXV. fejezetei alá tartozó ügyekben. A Pp. XV. fejezete alá tartozó ügyekben a bíróság döntése szükséges a házasság érvényességének, illetőleg létezésének vagy nemlétezésének megállapításához, továbbá a házasság érvénytelenítéséhez és a házasság felbontásához.
A közvetítés fogalma
2. § A közvetítés e törvény alapján lefolytatott olyan sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja - összhangban az 1. § (1) bekezdésében foglaltakkal - a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy (a továbbiakban: közvetítő) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása.
A közvetítő feladata
3. § A közvetítő feladata, hogy a közvetítés során pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában.


II. Fejezet
A KÖZVETÍTŐ MŰKÖDÉSE


A közvetítői névjegyzék vezetése és a közvetítővé válás feltételei
4. § Az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) a közvetítőkről és a közvetítőket foglalkoztató jogi személyekről vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokról (a továbbiakban: jogi személyekről) közvetítői névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) vezet.
5. § (1) A névjegyzékbe kérelemre fel kell venni azt a természetes személyt, aki
a) felsőfokú végzettséggel és annak megfelelő legalább öt éves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik,
b) büntetlen előéletű,
c) nem esik a (2) bekezdésben vagy egyéb jogszabályban foglalt kizáró ok alá.
(2) Nem vehető fel a névjegyzékbe az a természetes személy, aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, vagy gondnokság alá helyezés nélkül cselekvőképtelen [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 14. § (1) bekezdés, 15. § (1) bekezdés, 17. §].
(3) A névjegyzékbe kérelemre fel kell venni azt a jogi személyt, amelynek
a) létesítő okiratában a közvetítői tevékenység feltüntetésre került, és
b) van közvetítői tevékenység folytatására feljogosított tagja, vagy munkaviszony, továbbá munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében ilyen személyt (a továbbiakban együtt: alkalmazott) foglalkoztat, és ennek az alkalmazottnak közvetítői tevékenysége nem szünetel.
A névjegyzék
6. § (1) A névjegyzék tartalmazza a természetes személy
a) családi és utónevét,
b) születési helyét, idejét, anyja nevét,
c) felsőfokú és egyéb szakirányú végzettségét igazoló diplomájának, oklevelének, szakvizsgájának számát, keltét, tudományos fokozatát, a szakmai gyakorlat időtartamát,
d) névjegyzékbe vételének időpontját, a határozat számát,
e) közvetítői tevékenysége megkezdésének, szünetelésének, megszűnésének időpontját,
f) által megjelölt idegen nyelvet, amelyen közvetítést vállal,
g) szakterületét, amelyet a kérelemben megjelölt,
h) irodájának címét,
i) által megjelölt annak a jogi személynek a címét, amelynek alkalmazottjaként a közvetítői tevékenységet folytatja, vagy a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt hely címét, ha az eltér a jogi személy székhelyétől,
j) elérhetőségi címét (postacímét, telefon-, telefaxszámát, e-mail címét),
k) lakcímét (postacímét, telefon-, telefaxszámát, e-mail címét),
l) munkahelye címét (postacímét, telefon-, telefaxszámát, e-mail címét),
m) szakmai testületi tagságát, a szakmai testület pontos megjelölésével, és
n) közvetítői igazolványának számát.
(2) A névjegyzék tartalmazza továbbá a jogi személy
a) elnevezését,
b) székhelyét,
c) nyilvántartását vezető bíróság vagy egyéb hatóság (a továbbiakban együtt: hatóság) elnevezését, továbbá nyilvántartási számát,
d) az 5. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott alkalmazottjának az (1) bekezdésben felsorolt adatait,
e) által a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt hely címét, ha az eltér a székhelyétől, és
f) névjegyzékbe vételének időpontját, a határozat számát.
(3) A névjegyzék adatai - a 6. § (1) bekezdés b), k), l) pontjaiban foglaltak kivételével - nyilvánosak, amelyeket a Minisztérium a világhálón tesz közzé.
(4) A nyilvános adatok jogszabályban meghatározott körét a Minisztérium az Igazságügyi Közlönyben is közzéteszi.
7. § (1) A természetes személy és a jogi személy alkalmazottja attól az időponttól válik jogosulttá a közvetítői tevékenység végzésére, amely időponttal a természetes személy vagy a jogi személy a névjegyzékbe bejegyzést nyert.
(2) Közvetítői tevékenységet a jogi személynek csak az az alkalmazottja végezhet, aki a névjegyzékben szerepel.
(3) A jogi személy közvetítői tevékenységre feljogosított alkalmazottját e tevékenysége körében a jogi személy tagja, vezető tisztségviselője nem utasíthatja.
A névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelem
8. § (1) A névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmet a Minisztériumhoz kell benyújtani.
(2) A kérelemnek a 6. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt adatokat kell - a 6. § (1) bekezdés d), e) és n), továbbá a 6. § (2) bekezdés f) pontjaiban foglaltak kivételével - tartalmaznia. A kérelemhez csatolni kell a 6. § (1) bekezdésének c), f) és m) pontjában írtak, és a jogi személy nyilvántartásba vételének igazolására szolgáló okiratokat - cég esetében 3 hónapnál nem régebbi cégkivonatot, a létesítő okiratot - vagy azok hiteles másolatát.
(3) Ha a kérelem hiányos, a Minisztérium a kérelmezőt 30 napos határidő megjelölésével a hiányok pótlására hívja fel. Ebben az esetben a 22. § (1) bekezdésében megjelölt határidő a hiányok pótlására előírt határidővel meghosszabbodik.
(4) Az igazságügyminiszter a kérelmet elutasítja, ha az iratokból megállapítható, hogy a kérelmező a törvényben meghatározott feltételek hiánya miatt a névjegyzékbe nem vehető fel, továbbá, ha a kérelmező hiánypótlási kötelezettségének a (3) bekezdésben megjelölt határidőben nem tett eleget.
9. § (1) A Minisztérium a közvetítőt a névjegyzékbe történő felvétellel egyidejűleg közvetítői minőségének igazolására szolgáló közvetítői igazolvánnyal látja el.
(2) Ha a névjegyzékbe felvételt nyert természetes személy jogi személy alkalmazottjaként jogosult a közvetítői tevékenység folytatására, az igazolvány a jogi személy elnevezését is tartalmazza.
A közvetítői tevékenység szüneteltetése
10. § (1) A természetes személy közvetítői tevékenységét szüneteltetheti.
(2) A természetes személy a szüneteltetés tényét a szüneteltetés megkezdését megelőző 30 nappal köteles a Minisztériumnak bejelenteni, annak a névjegyzékben történő feltüntetése érdekében.
(3) A természetes személy csak abban az esetben kérheti a szüneteltetést, ha folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt.
(4) A Minisztérium a szüneteltetés befejezésének tényét a természetes személy bejelentése alapján tünteti fel a névjegyzékben.
A névjegyzékből való törlés
11. § (1) A természetes személyt törölni kell a névjegyzékből, ha
a) az 5. § (1) bekezdésében írt feltételek a névjegyzékbe történt felvételt követően megszűntek, vagy utóbb megállapításra kerül, hogy a felvételkor sem voltak meg,
b) a közvetítői feladatainak ellátására tartósan képtelenné válik,
c) az igazságügyminiszter a törlést határozatával elrendelte,
d) azt a természetes személy kéri, vagy
e) meghalt.
(2) A jogi személyt a névjegyzékből törölni kell, ha
a) a hatóság a nyilvántartásból törli,
b) nem felel meg az 5. § (3) bekezdésében foglaltaknak,
c) a közvetítői tevékenység folytatására feljogosított valamennyi alkalmazottjának a közvetítői tevékenysége szünetel,
d) az igazságügyminiszter a törlést határozatával elrendelte, vagy
e) azt a jogi személy kéri.
(3) A természetes személy és a jogi személy csak akkor kérheti a névjegyzékből való törlést, ha folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt.
12. § (1) A természetes személy és a jogi személy a névjegyzékből hivatalból való törlésről szóló határozat kézhezvételét követő 8 napon belül köteles a folyamatban lévő közvetítői eljárást megszüntetni és a felekkel elszámolni.
(2) A Minisztérium a névjegyzékből való törlésről szóló határozat kézbesítését követő 8 napon belül a természetes személy közvetítői igazolványát visszavonja, aki azt a Minisztérium felszólítására köteles átadni.
A közvetítő továbbképzésben való részvételi, adatváltozás bejelentési, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége
13. § A természetes személy és a jogi személy a névjegyzékben nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokat a változástól számított 15 napon belül köteles bejelenteni a Minisztériumnak.
14. § (1) A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) köteles évente, folyamatos sorszámozással ellátott nyilvántartást vezetni a lefolytatott közvetítői eljárásokról.
(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a) a közvetítői eljárás megindításának az időpontját,
b) a felek nevét (elnevezését), lakcímét (székhelyét), a vita jellegét,
c) a közvetítői eljárás eredményessége esetén a megállapodás aláírásának és a közvetítői eljárás eredménytelensége esetén a közvetítői eljárás befejezésének időpontját,
d) annak feltüntetését, hogy az eljárásban jogi képviselő (meghatalmazott) részt vett-e, jogi képviselő részvétele esetén nevét, elérhetőségi címét, és
e) az eljárásban felszámított díj és költségek összegét.
15. § A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) minden tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles adatszolgáltatást teljesíteni a Minisztérium részére a tárgyévben lefolytatott közvetítői eljárások, az eljárások során létrejött megállapodások számáról, az eredménytelenül zárult eljárások számáról (az ok megjelölésével) és a vita jellegéről.
16. § Ha a Minisztérium a hivatalból indított vizsgálata során az adatváltozás bejelentésével, a nyilvántartás vezetésével vagy az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével összefüggő hiányosságokat állapít meg, 30 napos határidő tűzésével felhívja az érintettet a hiányok pótlására. A határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható.


III. Fejezet
A KÖZVETÍTŐI MŰKÖDÉS ELLENŐRZÉSE


A vizsgálat lefolytatása
17. § (1) A Minisztérium jogosult hivatalból vagy a közvetítői eljárásban érintettek (a felek, a szakértő, a közvetítői eljárásban meghallgatott más harmadik személy) kezdeményezése alapján a névjegyzékbe felvett természetes személynek és a jogi személynek (e fejezetben a továbbiakban: közvetítő) a közvetítéshez kapcsolódó működése rendszeres és eseti ellenőrzésére.
(2) A vizsgálat megkezdéséről a közvetítőt a Minisztérium írásban értesíti. Ha a vizsgálat bejelentés alapján indul, a Minisztérium értesítésével megküldi a bejelentést tartalmazó irat másolatát is, és felhívja a közvetítőt 30 napos határidővel igazoló jelentés benyújtására. A határidő kérelemre egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbítható.
(3) Az igazoló jelentés benyújtásának elmulasztása nem akadálya az eljárás lefolytatásának.
18. § (1) A vizsgálatot a Minisztérium részéről a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott alkalmazottja (a továbbiakban: vizsgálóbiztos) folytatja le.
(2) Vizsgálóbiztosként nem járhat el az a személy,
a) aki közvetítőként sem járhatott volna el [25. § (1)],
b) aki az eljárás alá vont közvetítőt foglalkoztató jogi személy alkalmazottja, vagy vezetője, vagy az őt foglalkoztató jogi személy a közvetítőt foglalkoztató jogi személlyel vagy az érintett felek bármelyikével összefonódásban lévő szervezet (Ptk. 685/B. §), továbbá
c) az eljárás alá vont közvetítőnek (jogi személy esetében a nevében eljáró tagjának vagy alkalmazottjának és vezetőjének) a hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont].
(3) A vizsgálóbiztos haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn.
19. § (1) A bejelentésre indult eljárásban a vizsgálat során a közvetítőt (jogi személy esetében a jogi személy nevében közvetítőként eljárt alkalmazottat) és szükség szerint a jogi személy vezetőjét személyesen meg kell hallgatni. A hivatalból indult vizsgálat során a közvetítő kérelmére a személyes meghallgatás lehetőségét biztosítani kell.
(2) A vizsgálóbiztos a személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a közvetítő, a vizsgálóbiztos és a jegyzőkönyvvezető ír alá.
(3) A vizsgálat során a közvetítőnek joga van a képviseletre. A közvetítő és jogi képviselője az iratokba bármikor betekinthet.
(4) Ha a közvetítő a személyes meghallgatáson nem vesz részt, és távolmaradását nem menti ki, a vizsgálóbiztos az eljárást lefolytatja. Ha a közvetítő a távolmaradását kimenti, a vizsgálóbiztos új időpontot tűz ki, és erről a közvetítőt írásban értesíti. Ha a közvetítő a megismételt személyes meghallgatáson - függetlenül attól, hogy távolmaradását kimentette-e - nem vesz részt, a vizsgálóbiztos az eljárást lefolytatja.
20. § (1) A vizsgálóbiztos a vizsgálat befejezését követően az ügyet előterjeszti döntésre az igazságügyminiszternek.
(2) Ha a vizsgálat során kötelezettségszegés megállapítására nem került sor, az igazságügyminiszter az eljárást megszünteti.
(3) Ha a vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a közvetítő a törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegte, vagy azoknak nem tett eleget, az igazságügyminiszter figyelmezteti a közvetítőt a törvényes rendelkezések betartására.
(4) Ha a közvetítő a törvényben meghatározott kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy annak a figyelmeztetés ellenére nem tesz eleget, az igazságügyminiszter a közvetítőt törli a névjegyzékből.
21. § Ha az igazságügyminiszter határozatával a jogi személyt törli a névjegyzékből, a Minisztérium tájékoztatja a jogi személy alkalmazottjaként közvetítői tevékenységet folytató, a vizsgálattal nem érintett természetes személyt, hogy a jogi személy törlését követően csak akkor szerepelhet a névjegyzékben és folytathatja közvetítői tevékenységét, ha a Minisztériumnak 30 napon belül bejelenti, hogy
a) működését hol vagy mely szervezet tagjaként, alkalmazottjaként, vagy
b) természetes személyként kívánja-e folytatni, vagy
c) kéri a tevékenység szüneteltetését.
Jogorvoslat
22. § (1) Az igazságügyminiszter a névjegyzékbe való felvételről, a felvételi kérelem elutasításáról, a változások átvezetéséről a kérelem benyújtásától, továbbá a Minisztérium által lefolytatott vizsgálat során a 20. § (1) bekezdése szerinti előterjesztéstől számított 30 napon belül határozattal dönt. A határidő egy ízben 30 nappal meghosszabbítható.
(2) Az (1) bekezdés alapján hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, de a természetes személy vagy a jogi személy a határozat felülvizsgálatát - a felvételről, továbbá ha a törlést a természetes személy vagy jogi személy kérte, a törlésről szóló határozat kivételével - a kézhezvételtől számított 30 napon belül kérheti a bíróságtól. A bíróság a kérelemről nemperes eljárásban határoz. Ha a törvényből vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bíróság eljárásában a Pp. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3) A (2) bekezdés szerinti kérelem elbírálása a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartozik. A bíróság az ügyben a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül határoz. A bíróság a jogszabálysértő határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új eljárás lefolytatását rendeli el.


IV. Fejezet
A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS


A közvetítő felkérése
23. § (1) A felek közös megegyezés alapján az általuk választott természetes személy vagy jogi személy közvetítőként történő felkérését írásban kezdeményezhetik. A felek - ha annak igénye felmerül - egyidejűleg több természetes személy vagy jogi személy felkérését is kezdeményezhetik.
(2) A jogi személy a felkérésről értesíti az ügyben közvetítőként eljáró alkalmazottját.
(3) A felkérésnek tartalmaznia kell:
a) a felek nevét, elnevezését, lakhelyét vagy székhelyét, tartózkodási helyét,
b) a közvetítésre felkért természetes személy nevét vagy a jogi személy megnevezését,
c) ha a felet meghatalmazott képviseli, a meghatalmazott nevét, címét,
d) a vita tárgyát, és
e) a felek által az eljárás során használni kívánt idegen nyelvet.
(4) A felkérésben a feleknek nyilatkozniuk kell arról, hogy közös megegyezésük alapján a közöttük fennálló vitás ügy megoldását közvetítői eljárás keretében kívánják rendezni.
24. § (1) A természetes személy, továbbá a jogi személy nevében eljáró alkalmazott - a jogi személy vezetőjével egyeztetve - a kérelem kézhezvételét követő 8 napon belül köteles írásban nyilatkozni arról, hogy a felkérést elfogadja-e. Ha a felek által felkért természetes személy, továbbá a jogi személy nevében eljáró alkalmazott a felkérést elfogadja, a közvetítői eljárás lefolytatására, mint közvetítő, ő jogosult.
(2) A közvetítő a felkérést a 25. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti összeférhetetlenség esetén köteles visszautasítani, egyéb akadályoztatás esetén pedig visszautasíthatja.
Összeférhetetlenség
25. § (1) A közvetítő nem járhat el, ha
a) valamelyik felet képviseli,
b) a felek bármelyikének a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója,
c) ha az őt foglalkoztató jogi személy a felek bármelyikével összefonódásban lévő szervezet (Ptk. 685/B. §),
d) a felek bármelyikével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban áll,
e) az ügyben egyébként érdekelt, elfogult.
(2) A közvetítő köteles a feleket tájékoztatni arról a tényről, ha a felek bármelyikét a felkérést megelőző öt éven belül képviselte, vagy ha a felek bármelyikével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban állt a felkérést megelőző öt éven belül. Ha a felek a tájékoztatás alapján másként nem állapodnak meg, az ügyben a közvetítő nem járhat el.
(3) A felek ellenkező megállapodása hiányában az a személy, aki közvetítőként, a felek képviselőjeként vagy szakértőként részt vett a közvetítői eljárásban, továbbá tevékenységét szüneteltető közvetítő, abban a jogvitában, amely a közvetítői eljárás tárgya volt, vagy az annak alapjául szolgáló vagy az azzal összefüggő szerződésből, egyéb jogviszonyból keletkezett, nem járhat el
a) választottbíróként,
b) valamelyik fél képviselőjeként, vagy
c) szakértőként.
Titoktartási kötelezettség
26. § (1) A közvetítőt - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást.
(2) A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.
A közvetítő díjazása
27. § (1) A közvetítő tevékenységéért díj jár és igényt tarthat a felmerült és igazolt költségei megtérítésére, továbbá a díj és költségek előlegezésére is.
(2) Az egyes ügyekben felszámítandó díj összegében a természetes személy vagy jogi személy és a felek szabadon állapodnak meg.
A közvetítői eljárás megindítása
28. § (1) Ha a közvetítő elfogadta a felkérést, a 24. § (1) bekezdése szerinti, a felekhez intézett elfogadó nyilatkozatában meghívja a feleket az első közvetítői megbeszélésre és tájékoztatja őket a képviselet lehetőségéről.
(2) A feleket meghatalmazás alapján nagykorú, cselekvőképes személy vagy jogi képviselő képviselheti. A feleknek, jogi személy fél esetében pedig a képviseletére feljogosított személynek az első közvetítői megbeszélésen és a megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen, együttesen meg kell jelenniük.
(3) A közvetítő a közvetítői megbeszélést a névjegyzékben a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt helyiségben vagy más, a felek számára elfogadható helyen tartja.
29. § Ha a felek bármelyike az első közvetítői megbeszélésen személyesen nem jelenik meg, a közvetítő a közvetítői eljárást nem indítja meg.
30. § (1) A közvetítő az első közvetítői megbeszélésen tájékoztatja a feleket
a) a közvetítés alapelveiről, a közvetítői megbeszélés főbb szakaszairól,
b) a hatékony megegyezési lehetőségek feltárásához vezető folyamatról,
c) az eljárás költségeiről,
d) a személyét és az eljárásba szükség szerint bevont szakértőt terhelő titoktartási kötelezettségről,
e) arról a lehetőségről, hogy a felek a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről külön megállapodhatnak,
f) arról a tényről, hogy mint közvetítő az ügyben - ha azt az ügy jellege megkívánja - csak az ügyhöz kapcsolódó joganyagot, szakmai tényeket ismertetheti,
g) a 32. § (4) és a 35. § (3) bekezdésében foglaltakról.
(2) Ha az első közvetítői megbeszélésen a felek változatlanul kérik a közvetítői eljárás lefolytatását, ezt a tényt a mindkét fél és a közvetítő aláírását tartalmazó írásos nyilatkozatban rögzítik. A nyilatkozatban a felek és a közvetítő megállapodnak az eljárás során felmerülő költségek, díjak előlegezésének és megfizetésének módjáról, ideértve az elállás és megszüntetés eseteit is, továbbá a felek megállapodhatnak a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről és az általuk szükségesnek tartott egyéb kérdésekről.
(3) Külön megállapodás hiányában a fél az eljárásban való részvételével felmerült költségeit (pl. utazás), valamint az általa meghallgatni kért személy költségeit maga viseli. A közvetítő közvetítői díját és költségeit, továbbá a szakértő díját és költségeit - eltérő megállapodás hiányában - a felek egymás között egyenlő arányban viselik.
31. § (1) A 30. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat aláírásával a közvetítői eljárás megindul.
(2) A közvetítői eljárás megindítása az elévülést megszakítja. A közvetítői eljárás eredményes befejezése után az elévülésre a Ptk. 327. §-a (1) és (2) bekezdésében, a közvetítői eljárás eredménytelensége esetén a Ptk. 326. §-a (2) bekezdésében foglaltak irányadóak.
A közvetítői eljárás lefolytatása
32. § (1) A közvetítői eljárásban a közvetítő a feleket részletesen meghallgatja, biztosítva, hogy a felek egyenlő elbánásban részesüljenek. Ennek során a felek kifejthetik érdekeik alapján kialakított álláspontjukat és a rendelkezésükre álló iratokat is bemutathatják.
(2) Az első közvetítői megbeszélést követő egyes megbeszéléseken a feleknek - ha másként nem állapodnak meg - személyesen is jelen kell lenniük.
(3) A felek megállapodásától függően a közvetítő a közvetítői eljárást a felek együttes jelenlétében vagy külön-külön tartott megbeszélések formájában egyaránt lefolytathatja.
(4) A közvetítő az egyik féltől kapott tájékoztatást közölheti a másik féllel annak érdekében, hogy a másik fél ennek figyelembevételével álláspontját kialakíthassa, előadhassa, kivéve, ha a tájékoztatást adó fél nyilatkozata szerint a tájékoztatás nem hozható a másik fél tudomására.
A szakértő részvétele a közvetítői eljárásban
33. § (1) A közvetítő a felek egyetértésével szakértőt vehet igénybe. Szakértőként bárki eljárhat, aki valamely kérdésben kellő szakértelemmel rendelkezik, és akinek a személyében a felek megegyeznek. A szakértőre a közvetítő összeférhetetlenségére és a titoktartási kötelezettségére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
(2) A szakértő a felkérés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban értesíti a közvetítőt a felkérés elfogadásáról vagy visszautasításáról, és a felkérés elfogadása esetén arról is nyilatkozik, hogy az ügyben érdektelen, illetve nem elfogult.
(3) A szakértő a szakértői véleményt a rendelkezésére bocsátott iratok alapján a felkérés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban terjeszti elő. A határidő a felek egyetértésével egy alkalommal meghosszabbítható. A felek megállapodásától függően a szakértő a közvetítői megbeszélésen személyesen is részt vehet.
(4) A szakértő tevékenységéért szakértői díj és költségtérítés jár.
Más harmadik személy részvétele a közvetítői eljárásban
34. § A közvetítő a felek kérésére a közvetítői eljárásban a vitás ügy körülményeiről tudomással bíró más személyeket is meghallgathat.
A közvetítői eljárás befejezése
35. § (1) A közvetítői eljárás befejeződik
a) a megállapodás aláírásának napjával,
b) azon a napon, amelyen az egyik fél közli a másik féllel és a közvetítővel, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekinti,
c) azon a napon, amelyen a felek egybehangzóan kijelentik a közvetítő előtt, hogy kérik a közvetítői eljárás befejezését, vagy
d) a felek eltérő megállapodása hiányában a nyilatkozat aláírásának napjától számított négy hónap elteltével.
(2) A közvetítő a felek együttes jelenlétében megkötött megállapodást a közvetítői eljárás lefolytatására választott nyelven írásba foglalja, és a megállapodást tartalmazó okiratot a feleknek átadja. A megállapodást a közvetítő és az együttesen, személyesen jelen lévő felek aláírásukkal látják el.
(3) Ha a közvetítői eljárásban jogtanácsos, közjegyző vagy ügyvéd vett részt közvetítőként, az eljárás során létrejött, írásba foglalt megállapodás alapján joghatás kiváltására alkalmas okiratot nem készíthet és a közvetítő jogtanácsosként vagy ügyvédként annak ellenjegyzésére sem jogosult.
(4) Ha a megállapodásban névcsere, hibás név- vagy számelírás, számítási hiba vagy más hasonló elírás történt, a felek együttes kérelme alapján a közvetítő - a kérelem kézhezvételét követő - 15 napon belül kijavítja a megállapodást.
36. § (1) A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választottbírósági eljárás keretében érvényesítsék.
(2) Ha törvény másként nem rendelkezik és a felek másként nem állapodtak meg, a közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági vagy választottbírósági eljárásban a felek nem hivatkozhatnak
a) a másik fél által, a vita lehetséges megoldásával összefüggésben a közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és
b) a másik félnek a közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára.
37. § (1) A közvetítői eljárás befejezésével egyidejűleg a közvetítő a felekkel elszámol.
(2) A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) a díj és költségek megfizetését (előlegezését), ha számlaadásra kötelezett, számla, ha számlaadásra nem kötelezett, átvételi elismervény kiállításával igazolja.
38. § (1) A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) a közvetítői eljárás megindítását igazoló nyilatkozatot, a létrejött megállapodást, vagy az eredménytelenül zárult eljárásról (az ok megjelölésével) készített feljegyzést az eljárás befejezését követő 10 évig köteles megőrizni.
(2) A felek költségére - kérelmük alapján - a közvetítő az őrzési idő alatt az iratokról egyszerű másolatot adhat ki.


IV. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések
39. § Ez a törvény a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.
Felhatalmazások
40. § Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a közvetítői igazolvány kiadására vonatkozó szabályokat, valamint az igazolvány tartalmi elemeit és formai kellékeit,
b) a névjegyzék vezetésének részletes szabályait.
Módosuló jogszabályok
41. § (1) A Pp. 80. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a megállapodást megkötő felek bármelyike a bírósághoz fordul, a pert indító fél a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető a perben felmerült valamennyi költség megfizetésére. A perköltségviselés általános szabályai irányadóak, ha a felperes kizárólag a megállapodásban foglaltak iránt, annak nem teljesítése miatt indít pert.”
(2) A Pp. 121. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A pert keresetlevéllel kell megindítani; a keresetlevélben fel kell tüntetni)
„f) a felek közötti jogvitában közvetítői eljárás volt-e folyamatban.”
(3) A Pp. 170. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A tanúvallomást megtagadhatja:)
„d) a jogvitával érintett ügyben lefolytatott közvetítői eljárásban eljárt közvetítő, szakértő.”
42. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 7. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A 24/A. §-ban foglaltakon kívül nem esik az (1) bekezdés tilalma alá]
„c) külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban folytatott közvetítői tevékenység.”
43. § Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. §-ának (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Az ügyvéd az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül elláthatja a következő tevékenységeket is:]
„g) külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban folytatott közvetítői tevékenység.”
44. § A törvény hatálybalépését követő két év elteltével a közvetítői működés gyakorlati tapasztalatairól, a bevezetésének hatásairól, a közvetítői tanfolyam szükségességéről készült hatástanulmány megállapításait tartalmazó jelentést a Kormánynak az Országgyűléshez kell benyújtania.

A mediációs eljárás költségei, árak

Normál mediáció:

Felmérő beszélgetés és tájékoztatás
1 óra.

Székhelyünkön:
Felenként 9.000,- Ft

Más helyszínen:
Felenként 9.000,- Ft + útiköltség

Az érintett felek egybehangzó mediációs felkérésének elfogadását követően:

Mediációs tárgyalás, 2 óra
Székhelyünkön:

Kettős vezetéssel: Felenként 15.000,- Ft

Más helyszínen:

Kettős vezetéssel: Felenként 15.000,- Ft + útiköltség

Sétáló mediáció árai azonosak. Ebben az esetben a tárgyaló felek nem találkoznak.
A megadott árak az általános forgalmi adót tartalmazzák.

Letöltések

Itt találhatja az oldalunkról letölthető dokumentumok listáját.

Ha jelentkezni kíván mediációra, kérem az alábbi dokumentumokat töltse le:
- Jelentkezés mediációra
A mediátor munkáját segíti, ha kitölti és elküldi az alább letölthető tesztet.
- Konfliktuskezelési teszt
Itt olvashatja a Mediáció folyamatáról és házirendünkről.
- A mediáció folyamata és házirendje